Felesleges azt vitatni, hogy a Fidesz képviselőknek joga van- e a polgári engedetlenséghez, mert nekik is ugyanolyan joguk van hozzá, mint másnak.
Azon is felesleges vitatkozni, hogy szabad – e a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlni, hiszen ez a parlamenti demokrácia szerves része. A helytelennek tartott törvények, intézkedések elleni fellépés és az ezzel járó jogi következmények vállalása azt bizonyítja, hogy sem a jogrend nem sérült, sem a közösségi szabályok nem szűntek meg létezni. A fideszes politikusok vállalják majd az eljárást, s a bíróság pedig megítéli a cselekedetüket.
Ugyanez az elv kell, hogy vonatkozzon minden más „engedetlenre”, aki majd újabb hullámokban ledönti a kordont.
A Fidesz akciója azonban itt nem állhat meg. Azzal, hogy a jobboldal parlamenti képviselői extrém lépésre határozták el magukat, példát is mutattak. A politikában járatlan amatőrök számára kínálnak mintát, ez pedig arra kötelezi őket, hogy az akciót békés, törvényes ( törvényes keretek között törvényt átlépő) keretek között tartsák. A mai lépés után nem lehet majd úgy tenni, mint a spontán Kossuth téri tüntetések idején, amelytől a Fidesz saját rendezvényeivel határolta el magát, illetve békés ellenállásra ösztönözte annak résztvevőit (Schmidt
Orbán azt nyilatkozta, hogy ha a rendőrség újra felépíti a kordont, akkor a fideszes képviselők ismét lebontják azt. Ha ez így lesz, a második körben már a rendőrség embereivel találják magukat szemben. A Fidesz kényes helyzetbe kerül majd: kínos lesz, ha képviselői ellen nem lépnek fel a rendőrök, a többi demonstráló ellen igen; s az is kínos lesz, amikor a fideszes képviselők huzakodnak majd a kordont tartó rendőrökkel, vagy a sorfalukat próbálják áttörni.
A kormánypártok már csak presztízs okokból sem engednek majd – főleg ezek után. Gyurcsány ma már bánhatja, hogy a kiszivárgott hírek ellenére nem bontatta le a kordonokat – ha a célja az volt, hogy csökkenjen a feszültség. Ha arra várt, hogy a Fidesz ismét keményen lépjen fel, akkor a maga szempontjából jól számított.. Az újabb politikai feszültség megerősíti majd a két tábor szembenállását.
A kordont a rendőrségnek helyre kell állítania, ha úgy gondolja, hogy jogosan állította fel a kordont. A rendőrségnek természetesen arányosan, kulturáltan kell fellépnie.
A bíróságnak pedig minél előbb döntenie kell arról, hogy a rendőrség jogosan tartja-e műveleti területnek a Kossuth tér körüli területet.
A politikai after party
A Fidesznek azzal kell szembenéznie, hogy a képviselői akciója után a tüntetők újra megjelennek majd, esetleg maguk is megismétlik a kordondöntést, s ezt a rendőrség megpróbálja majd megakadályozni. Ha ez az akció-reakció nem kulturált, hallgatólagos módon zajlik majd (mi lebontjuk, ti visszateszitek), akkor ismét erőszakos cselekedetekre kerülhet sor. Ezt a Fidesz képviselőinek akciója indította el.
A kormánykoalíció valószínűleg erre fog hivatkozni. Ez azonban vékony jég lesz. Ha ugyanis a Fidesz képviselők kordondöntése precedenst teremt, akkor Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde is precedensnek tekinthető. Ez lesz az a pont, ahol a történtek „igazságát” majd mindenki a pártállása szerint ítéli majd meg. A kormánypártiak azt mondják majd, hogy a Fidesz képviselői direktben maguk is példát mutattak a törvényszegésre.
Az ellenzékiek viszont majd arra hivatkoznak, hogy olyan jogsértés történt ( a kordon lebontásának elmulasztása), amely a diktatúrát idézi fel, ez pedig a demokrácia súlyos sérelme.
A Fidesz képviselőinek arra majd válaszolnia kell, hogy míg spontán akciójuk "törvényesen törvénytelen volt", addig az azóta kialakuló spontán tüntetés ismét engedély nélküli demonstráció, amelyet a rendőrségnek, ha komolyan veszi a törvényes előírásokat, fel kell oszlasson. Ezzel ismét az október 23-át idéző helyzet alakulhat ki. Kritikusaik majd azzal vádolják a Fideszt, hogy a civil engedetlenséggel maguk bátorították fel spontán és engedély nélküli tüntetés résztvevőit.
Kérdés, hogy a formális elhatárolódás (nem mi szerveztük, felhívtunk a békés tüntetés fontosságára) tényleg eléggé meggyőző lesz- e a szélesebb közvélemény előtt is. Ha a tüntetés mögé állnak, akkor egy be nem jelentett demonstrációt támogatnak majd. Nehéz lesz elmagyarázni, miért jogos egy civil kordondöntés és miért jogtalan egy be nem jelentett demonstráción való részvétel. Ha pedig megkerülik ezt a problémát, akkor úgy tűnik majd, hogy kettős mércét alkalmaznak.
Ha erőszakos cselekedetekre kerül majd sor, akkor a Fidesz csak arról beszél majd, hogy a békés tüntetéshez mindenkinek joga van – az összecsapásokat a rendőrökre kenik majd. Nem beszélnek majd arról, hogy a radikális tüntetők milyen szerepet játszottak a helyzet elfajulásában. A Fidesz pedig elmossa majd azt a felelősséget, hogy mennyire tágította a korlátokat a fideszes fellépés.
A kormánypártok és a kormány viszont az erőszak eredetét a Fidesz képviselőinek akciójára vezetik majd vissza. A kormány és a pártok nem reagálnak majd arra, jogos volt-e kordonok ledöntése, jogtalan volt-e a kordonok fenntartása.
A szokásos, heves, erőszakos politikai viták kezdődnek újra – ugyanaz, ami szeptember 18 –a után.
Nagy kérdés az, hogy egy hónap múlva, amikor a mostani akciót követő felmérések kijönnek, nőni vagy csökkeni fog a Fidesz népszerűsége. Ha csökkeni fog vagy a most gyengén teljesítő kormánypártok ismét megerősödnek, akkor ez majd azt jelzi, hogy az ilyen fajta konfrontáció árt a Fidesznek, segít a kormánypártoknak.
A politikai következmények
- A Fidesz-en belül a konfrontatív megközelítés kerül előtérbe: a Fideszen belüli alternatíva keresés elhalványul majd
- Erőteljesebbé válik azon fideszes képviselők távolságtartása, akik nem vettek részt az akcióban
- Orbán Viktort a történtek a nyilvánosság előtt megerősítik
- Gyurcsány nem tudja átpozícionálni az MSZP-t: a miniszterelnök Fideszt elítélő szavai (lásd „Szembenézés” by Gyurcsány) megerősítést nyernek a táboron belül – ezzel együtt elhalványul GyF átpozícionálási kísérlete (Lásd Kádár kor értékelése, diktatúra fogalma kiterjesztése 1988-ig)
- Ismét a hidegháború köszönt be
