Kóczián Péter

A politikáról és az életről szól

_

HTML doboz

Gyurcsány lendületben

2008.10.13. 12:09 Kóczián Péter

 

Az MSZP kongresszus – Talán az MSZP történetének legérdektelenebb kongresszusává vált az a tanácskozás, amely a politikai szezon elején még a gyurcsányi élet-halál küzdelem izgalmas színterének tűnt. A kongresszusra azonban minden ellenállás kifulladt, a pénzügyi válság magyarországi szele pedig az utolsó akadályt is elmosta az egység kinyilvánítása előtt.
Igaz, ezért az MSZP elnöksége is megtette a magáét. Információim szerint a kongresszus úgy kezdődött, hogy a küldötteket felkérték: ne nyissanak vitát a kongresszus állásfoglalásáról, senki spontán ne szóljon hozzá, csak az előre felkért hozzászólók. Szekeres Imre, Vitányi Iván, Lendvai Ildikó, Tabajdi Csaba pedig mindannyian az egységes fellépés szükségességéről beszéltek. A hivatalos határozattervezetet is átírták, azt a küldöttek egy része vagy az utolsó pillanatban kapta meg, vagy meg sem kapta, úgy szavazott róla.
Ha ezeket az apróságokat figyelembe vesszük, akkor a Gyurcsány Ferenc mögötti kiállás ténye egyszerre fals és igaz. Fals, mert azért a szabad vita szabályait nem ártana betartani. Igaz ez az egység, mert a javaslat sikere azt mutatja, senki nem akarta megrepeszteni a miniszterelnök mögött kialakult egységet.
Gyurcsánynak szerencséje is volt. A héten lezajló, Magyarországot csütörtökön megperzselő válság után nem sokkal komoly politikai vitákat folytatni a kormányzó párt kongresszusán a miniszterelnöki elképzelésekről valóban nem a legszerencsésebb alkalom. Az amúgy is ingó helyzetű miniszterelnök nyilván könnyebben tud úgy válságot menedzselni, ha a másnapi, hét eleji tematika nem arról szól, hogy vitatták az elképzeléseit. A vele ellenséges ellenzékkel , s a bukásával spekuláló társadalmi szervezeteket is sokkal nehezebb leültetnie bármilyen rövid- és középtávú válságmenedzselő megbeszélésre, ha akárcsak hajszálrepedések is mutatkoznának mögötte a pártban.
Gyurcsány a vérzivatarban – A miniszterelnök bukásával számolókat néhány dolog el kell, hogy gondolkodtassa. Szeptemberben még állt a bál a miniszterelnök körül. Először kilenc megye felsorakozott ugyan mellette, de hamarosan világossá vált, hogy ez azt jelenti: tíz meg nem szívesen támogatja. Legalábbis nem tesz nyilvános esküt mellette. Maga is elmondta: akár le is mondhat.
 Ennek az attitűdnek nyoma sem volt a kongresszuson. Szeptemberben a miniszterelnök folyamatos tanácskozásokkal leszerelte a párton belüli lázadást. Nem uralja a pártot, de Gyurcsány számára ez nem új helyzet, mert sosem uralta azt. Ő mindig annyi győzelmet tud aratni, hogy a pártja nem akarja legyilkolni, sőt, még támogatja is. Morogva-prüszkölve, de mégis. Gyurcsány pedig nem is akar ennél többet. Egy olyan egyensúlyi helyzet elérésére törekszik, amelyben formálhatja a helyzetet. Éppen annyira akar erős lenni, amennyi ennek megvalósításához kell. A kongresszuson ezt ismét sikerült megvalósítania.
Gyurcsány formátuma – A nagy politikus tehetségekről mindig konkrét helyzetekben derül ki, hogy nagy formátumúak. A politikusok – egy bizonyos szint felett – kénytelenek sok opciós játékot űzni, hiszen az erőviszonyok, a többiek erőviszonya, a külső körülmények maguk is erősen változnak, s bármikor meg is változhatnak. A miniszterelnök formátumát az mutatja, hogy egy hónapja még az életéért küzdött, a kongresszusra ügyrendi játékszabályokat módosíttatott a simább megoldások érdekében egy olyan héten, amikor nem a pártbeli helyzete ingott meg, hanem az ország pénzügyi, s egy kicsit a gazdasági helyzete. Ha bedől a forint (még jobban) vagy az OTP, akkor pénteken a blamázs miatt inkább a kongresszus elhalasztásán gondolkodhatott volna, s nem azon, hogy milyen derűsen értékeli a helyzetet: az ország kibírta a támadást, s a válságot, az SZDSZ-el meg stratégiai szövetségesek vagyunk, ahogy kongresszusi beszédében mondta.
A válság kezelését Veress Jánosra bízta, ő pedig egy nagyszabású tervet fundált ki pár óra alatt vagy döntött annak felvállalásáról, ha ezt mások javasolták neki. Ezek fontos gondolatok:
·         a maastrichti körülmények egy-két évvel korábbi megvalósítása, azaz néhány száz milliárdos költség lefaragás
·         újabb megszorító csomag bejelentése
·         az adókönnyítések visszavonása
·         az ellenzéki politikai jóváhagyás megszerzése ezekhez a lépésekhez
·         az euró bevezetésének göröngyös útjának felelősségét eltolta az MSZP-től, s abba minden politikai erőt becsatornáz
·         nemzeti centrumot hirdet meg a pártosság helyett
Szerintem az a politikus, aki a személyes bizalmi válságot megfordítva, s egy pénzügyi válság szelét elhárítva, az üggyel-bajjal megszelídített kongresszus előestéjén ilyen ésszerű , célszerű és az adott helyzetben helyes javaslatokat ki tud alakítani vagy azok élére tud állni, az nem egy kispályás játékos.
 Gyurcsány egy hónap alatt megrendült, mint politikai vezető; az ország, amelyet vezet, egy nap alatt belesodródott egy pénzügyi válság örvényének a szélébe; miniszterelnökként és pártelnökként pedig majdnem minden bizalmat elvesztett a politikai elitben. Mára pedig ez a politikus, akinek menesztését fejben már mindenki több változatban is kidolgozta, a politikai tematika középpontjába került, s fújja a passzátszelet.  A választóinak kellemetlen javasatok elfogadását menedzseli, az ország stratégiai célját jelentő euró bevezetéséről kezdeményez tárgyalásokat, s bérbefagyasztást akar lenyomni egy megszorító program szorításából éppen kikászálódott ország torkán.
Tudom, lehet azt mondani, hogy szerencséje volt. De csak a pénzügyi válságra lehet ezt az érvet vonatkoztatni. Minden más, a politikai ellenállás letörése, a helyzet kezelése, a válság elhárítása, egy új politikai centrum kialakítása Gyurcsány személyes sikere.  S aki egy ilyen hónap után erre képes, az nem egy lemerült, érzékét vesztett politikus.
A két Gyurcsány – Az újabb javaslatok a miniszterelnök kettős politikai személyiségére is rávilágítanak. Az egyik Gyurcsány leszállt ez erőlködős reformeri lóról, s megértően alkalmazkodik a pártja, s választói rezdüléseihez. A másik Gyurcsány, ha teheti, kőkeményen halad előre az általa gondolt javaslatok elérése felé. A miniszterelnök eddig nem nagyon erőltette az euró bevezetését - most azonban felülbírálhatatlan politikai menetrendet szeretne kialakítani. A beterjesztettnél nagyobb hiánycsökkentést szeretett volna, de ezt nem lehetett, most viszont lehetőséget akar teremteni rá. Ez nem egy energiáját és fókuszát vesztett politikai vezető programja, akit már csak a túlélés érdekel, hanem egy olyan emberé, aki hidegfejjel és gyorsan teszi túl magát a bizalmi válságon, s nem a rizikós döntéseket kerülve, hanem azokat megvalósítva akar továbbhaladni. Korai még leírni.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://koczianpeter.blog.hu/api/trackback/id/tr68711370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zetek 2008.10.13. 12:51:05

Nem baj Peti, ehhez sem értesz, miként hülye vagy a magyar vidékhez is. Egy Fletó színvonalú bűnöző mindent képes megtenni az MSZP nevű bandával szerinted ki lep meg? Ha a politkát csak a hatalmon maradásról szóló játszmák sorának tekintjük, ahol nem játszik az a kérdés, ohgy szétrohad-e az ország, ott Fletónak nem műveszét nyeregben maradnia.

nyomasek_bobo · http://sopron.e-cafe.hu 2008.10.13. 19:37:17

Szerintem a mostani fordulattal csak annyit ér el, hogy kihúzza az EP választásokig. Azután meg úgyis lemondott volna, de pártelnök marad 2010 után is (a párt nevében még nem vagyok biztos, MSZP? MSZDP?? ÚJ BALOLDAL???)

Mert teremthet most bármekkora egységet, ha hozzányúlnak a nyugdíjakhoz és jönnek a fűtésszámlák, emelkednek a devizahitelek, semmi sem menti meg őket.

Én csak szegény Bajnai miniszterelnököt fogom sajnálni, többet érdemelne..