Kóczián Péter

A politikáról és az életről szól

_

HTML doboz

Az értékeken túl

2008.10.20. 00:59 Kóczián Péter

 

 
A nemzeti csúcs azt bizonyítja, hogy a magyar politikai pártok megítéléséhez a politikai haszonszerzés vizsgálata a legértelmesebb megközelítés.
Sokan bírálják azt a metódust, amely a politikai szereplők, a politikai pártok egyéni érdekei alapján értelmezi cselekedeteiket, s nem az ország, a társadalom vagy egyéb norma szemszögéből. Szűklátókörűnek, a kritikai szellemet nélkülözőnek tartják ezt a módszert.
A nemzeti csúcs azonban azt bizonyítja, hogy a magyar pártok viselkedését még kiélezett helyzetben sem lehet normákhoz viszonyítva megérteni és magyarázni. A norma alapja lehetne a józan ész is. Az előző cikkemhez írt megjegyzésekben is felbukkant az érv: Gyurcsány hiteltelen, s addig nem lehet tárgyalni vele, amíg ez a hiteltelen pali el nem veszti a hatalmat. Miért képzeljük, hogy a Fidesz majd asszisztál a politikájához?
Az önálló nézőpont lehetetlensége - E megjegyzést csak akkor kritizálhatjuk, ha azt mondjuk: nem csak a vágyott politika megvalósítása a fontos a számunkra , hanem az ország helyzetének javítása az adott viszonyok között. Ez nem jelenti a kritikai szemlélet feladását, hanem csak annyit, hogy amikor a politikusainkat és a pártokat megítéljük, akkor nem csak az a szempont, hogy érvényesül-e az általunk fontosnak tartott értékrendszer és politikai gyakorlat, hanem az is, az adott erőviszonyok között mi az optimális vagy az elérhető legjobb megoldás.
Igaz, a magyar nyilvánosságban a média csak két elbeszélő módot ismer: a status quo tényének elismerése a baloldalon és a liberálisoknál a kialakult helyzet kritikájának elkerülését szolgálja, a jobboldalon viszont mindenki gyanús, aki nem a helyzet megváltoztatását szolgálja.
A probléma azonban az, hogy az élet e két logikától függetlenül is megy a maga útján, s a hatalomváltásra nincs lehetőség minden héten, de még ennél ritkábban sem. Magyarország sorsa nem csak azon múlik, hogy a Fidesz vagy az MSZP van –e hatalmon. Vannak olyan helyzetek, amelyeknek a menedzselése az egész politikai osztály feladata is. Akkor is, ha valaki ellenzéki, s akkor is, ha valaki kormánypárti helyzetben van.
Az, hogy nálunk nincs független sajtó, szakértelmiség s értelmiség, ilyenkor nem csak szépséghiba, hanem funkcionális zavart okozó tényező. Nincs autoritás, nincs tekintély, nincs semmilyen olyan referencia, amely mentes lenne a pártpolitikai aspektustól. Így nincsenek független – a pártpolitikától  független – emberek, intézmények és nincs senki, aki a kialakult tematikát tekintélyénél fogva befolyásolni tudná.
Ebben a helyzetben csak értelmetlen szószaporítás bármilyen normatív kritika, sőt, normatív alapon hamarosan teljesen értelmetlen, eszeveszett tevékenységnek tűnik az, amit a magyar politikai osztály művel. Már persze akkor, ha nem a párt(ön)érdek), hanem valami más szempont érvényesülése is fontos, amikor a politikai pártok és a politikusok tevékenységét megítéljük.
De ha értelmetlen, ésszerűséget nélkülöző, öncélú tevékenységként értelmezzük a politikai pártok viselkedését, akkor hamarosan csak a cikizés marad. Az Index ma sokszor ezt a nézőpontot választja. Szellemes, lendületes és szórakoztató írásokat szül ez az álláspont. De ha a kiindulópontunk az, hogy ez az egész úgy, ahogy van faszság, akkor mit lehet ehhez még hozzátenni?
Újra és újra meg lehet erősíteni, hogy a baromság az baromság, a felelőtlenség az felelőtlenség, de végül is elveszítjük a kritikai referenciánkat, hiszen a normativitás nézőpontjából az egész úgy, ahogy van, értelmezhetetlen hülyeség. 
A demokratikus politika főszereplői a politikai pártok. A pártoktól független nézőpontok azért szükségesek e rendszer kritikájához, hogy ne csak a pártok és kritikátlan választóik szempontjai érvényesüljenek a rendszer működésében. A demokrácia bármikor lehet zsarnoki, kisebbséget elnyomó. Magyarországon e zsarnokság kialakulásának csak az a gátja, hogy a pártok mögé szerveződő nyilvánosság megosztott a pártok között, s ez biztosítja a balanszot. De ez a nyilvánosság képtelen a pártok versenyén kívüli szempontokat érvényesíteni.  
A pártoknak nem kell felelniük a pártversenyen kívüli tekintélyek kihívásaira, nincs intézményes nyilvánosság, amely befolyásolná a pártokat, s ezért még válság idején sem kell az önérdeken, az önértékek demonstrálásán túl más szempontoknak megfelelniük.
Ennek a szisztémának a kritikája vagy a populizmus vagy pedig a demokratikus rendszeren belüli független nyilvánosság megteremtése. Ezért nem idealizmus ennek a nyilvánosságnak a létrehozására törekedni, mert erre az elemre funkcionálisan lenne szükség.
Amikor újságíróként semlegesként (a pártpolitikai szempontoktól független módon) kérdezem a politikusokat, sokan idegenkedve kérdeznek rá a szerepfelfogásom motívumaira. Holott csak annyit szeretnék elérni, hogy az előbb leírt, az általam fontosnak tartott elem megteremtéséhez a magam eszközeivel hozzájáruljak. Magától nem jön létre, az biztos.
Az ideológiai hűség gyakorlásán túl ennek a felfogásnak csak a cinizmus és a fokozhatatlan kurvaanyázás az alternatívája.  
 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://koczianpeter.blog.hu/api/trackback/id/tr38722408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mijabaja 2008.10.20. 08:59:24

Szerintem tegnap értelmezhető és megválaszolható kérdéseket tettem fel ugyanezen a blogon, ugyanebben a témában, egy másik cikkhez kapcsolódva. Mivel a cikkíró is utal erre a bejegyzésre, sőt, az arra írt kommentekre is, azt reméltem, a maga részéről tesz egy kísérletet arra, hogy megválaszolja ezeket.

Nem tette. Ehelyett kaptunk egy újabb elvont, magasröptű értekezést a politikai pártok viselkedéséről, szigorúan független (mitől független?) nézőpontból.

Pedig milyen jó lett volna, ha a szerző éppen azokat az erényeket gyakorlolja, amelyeknek hiányát annyira fájlalja: az érték-központúságot és a józan gondolkodást. E kettőhöz ragaszkodva ugyanis könnyű lett volna konkrét válaszokat adni konkrét kérdésekre.

Számomra csak egy dolog derült ki a cikkből: a szerzőnek mindennél fontosabb, hogy önálló, független álláspontja legyen (hangsúly a "mindennél"-en). Ez vajon nem szűklátókörűség?

AmBesten 2008.10.20. 09:51:54

Mijabaja,
álláspontod méltánytalannak tűnik számomra.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2008.10.20. 12:01:27

"A demokrácia bármikor lehet zsarnoki, kisebbséget elnyomó. Magyarországon e zsarnokság kialakulásának csak az a gátja, hogy a pártok mögé szerveződő nyilvánosság megosztott a pártok között, s ez biztosítja a balanszot."

Vagyis ha a partok moge szervezodott nyilvanossag vegre osszefogna, akkor a magyar demokracia zsarnokian elnyomna valami kisebbseget?

Ne haragudjon, de ez nem egyszeruen baromsag, ez patologikus uldozesi mania.

Balogh Adél · http://discretio 2008.10.20. 12:56:51

Nagyon logikusnak tűnő, ugyanakkor veszélyesen kényelmes az az elemzői magatartás, amikor a politikai szereplők cselekedeteit pusztán az ő haszonszerzésük szempontjából ítélik meg.
Szerintem ez ugyan úgy leegyszerűsíti a világot, mint a piac mindenhatóságában való hit.
Itt az ideje a paradigmaváltásnak a politikai elemzésk világában is.
Javasolni tudom a diszkréciót,( a kevéssé ismert jelentése értelmében ) ami a "megkülönböztetés adománya "
Ha kísérletet sem mernek tenni arra, hogy a politikai szereplők cselekedeteit pl. a saját erkölcsi normáink k alapján különböztessék meg ( mert avval túl sokat árulunak el önmagunkról ) akkor a politikai elemzés sem több szószaporításnál.

mijabaja 2008.10.20. 17:44:54

Kedves Ambesten,

látod, pont erről beszélek. "Álláspontod méltánytalannak tűnik számomra. " Ennyi? Kész? Esetleg egy félmondat nem fért volna még bele arról, miért? Valami érv netán, hogy kicsit fajsúlyosabbnak tűnjön a dolog?

Bocs, de ez így szánalmas, ezen a szinten nem érdemes hozzászólni semmihez - sem itt, sem máshol.

Kedves Balogh Adél,
teljesen egyetértek Önnel.

zsoszta 2008.10.20. 20:36:20

[I]"A többpártrendszer és a képviseleti demokrácia nem megoldás a nép problémáira, hanem MAGA A PROBLÉMA!"[/I]
(Ismeretlen anarchista mondása)