Kóczián Péter

A politikáról és az életről szól

_

HTML doboz

A pártokácia

2009.11.25. 01:25 Kóczián Péter

 Az új uralmi rend lényege, hogy a közösségi élet hatalmi és befolyási övezeteit a politikai pártok uralják.

A korábban szakmainak, civilnek, párt semlegesnek vélt szférák is a pártok uralmi és befolyási övezetének részévé válnak.

A pártokrácia uralmát is befolyásolja a minőség mennyiségbe átcsapása, amennyiben a pártokrácia uralmi rendszerként való megszilárdulásához bizonyos mennyiségben és mértékben egymástól különálló, korábban pártsemlegesnek tartott szférát, intézményt meg kell hódítani.

Amikor ez megtörténik, akkor ugyan fontos méricskélni és megkülönböztetni, hogy mennyire erős a pártokrácia uralma, de a lényegen nem változtat: a közösségi döntések nem születhetnek meg a pártokráciára jellemző, pártokratikus intézmények, eljárásmódok, s a bennük tevékenykedő személyek közreműködése nélkül.

A pártokráciában a pártokon belüli hatalmi központok közötti küzdelem és az egymással versengő pártok közötti rivalizálás, együttműködés határozza meg a végső soron megszülető döntéseket.

A pártokrácia nem diktatórikus, s oligarchikus, mert a pluralizmus, s az ellenőrzés – ellensúlyozás intézményei nem egy akaratot, s nem egy uralmi csoportot szolgálnak ki.

A pártokráciában ugyanis az egymással versengő pártok és politikai erők magukat a demokratikus rendszert szolgáló  intézményeket szállják meg. A pluralizmust az biztosítja, hogy egyetlen erő sem tud mindent intézményt megszállni, mert a demokratikus választások rendje és szabadsága továbbra is biztosított.

A pártokrácia nem a demokrácia felszámolása, hanem a pártok uralmát kétségbevonó politikai erők és törekvések félresöprésének rendszere.

A pártokrácia lényege, hogy mindenki tudomásul veszi: csak a politikai pártokon, a hozzájuk kötődő holdudvaron keresztül van lehetőség közügyeket befolyásolni.

Az SZDSZ e rendszer első vesztese, mert nem értette meg, hogy a pártokrácia kiépülését nem megakadályozni kellene, hanem segíteni.  Választóit viszont ez a lehetőség annyira zavarba ejtette, hogy a morális önbecsapás és a morális leépülés közötti választásban szétforgácsolt pártelitet magukra hagyták.

A pártokrácia szemléletének az elmúlt években szép csendben kiépült a szemlélete. Első ideológusa Gyurcsány Ferenc, aki világosan megfogalmazta  2004 –ben, hogy a Fidesz párhuzamos, árnyék-hatalmat épít ki a kormánytól független intézményeken keresztül.

Ha a pártokrácia elképzelését állítjuk a fókuszba, hirtelen összeáll a kép, amit értelmiségi barátaink pálfordulása okozott. Az egykor önálló, karakán, elvi harcra és gyakorlati küzdelemre kész ismerőseink azért nem állnak ki az eszmékért és elvekért könyörtelen elviséggel, mert a pártokrácia uralmának előretörését pontosabban és érzékenyebben érezték meg, mint azok, akik még a régi, 89-es függetlenség elveit dédelgetik a fejükben.

Egykori barátaink tudják, hogy a pártokráciában a helyes és a jó cselekedetek korlátait a hozzájuk közelálló, értékrendjüket kifejező, törekvéseiket felvállaló párt gyakorlati érdekei, s elvi, ideológiai korlátai alakítják ki.

A pártokrácia értelmisége nem érzi a szabadság korlátozásának, hogy önkifejezése és szabadság-védelmi tevékenysége csak a saját tábor határáig terjed. Ugyanis  - s erre mindig szívesen és szívélyesen rá is mutat – semmi, még a páruralmi rendszer megszilárdulása sem akadályozza meg, hogy bárki bármikor bármilyen pártot válasszon a maga igénye, elvei, elképzelései alapján.

A finom elemzés képességével megáldott értelmiségiek még azt is bizonyítani tudják, hogy a pártok és táborok határozott elkülönülése, a köztük lévő átjárhatatlan árkok éppenséggel nem a szabadság korlátját teremtik meg.

Épp ellenkezőleg, a szabadság intézményi és személyes garanciáját adja az a tény, hogy az éles politikai elkülönültség az értelmiségi, vállalkozói, üzleti és menedzser rétegben – tehát a hatalmi szférát pozíciójából adódóan befolyásolni tudó csoportok között – nem teszi lehetővé egy nagy, közös egyetértés kialakulását.

És az is a szabadság garanciája, hogy senki nem akadályozza meg a pártokrácián belüli támogatói körök  felbomlását, átalakulását, az egykori támogatók lefalcolását.

A választók viszont – cserébe a táborok elkülönüléséért – világos választási lehetőséget kapnak, amelyben nem lehet kétségük afelől, hogy az egyiket vagy a másikat választják.

A pártokrácia rendszere azért nem igényli a függetlenséget, mert a politikai hatalom és befolyás összes övezetét maga alá gyűrte; ez a bekebelezés pedig azért szükségszerű, mert a függetlenség teret ad a mási politikai párt uralmi, befolyásszerző tevékenységének az érvényesítésére. Ha az elválasztó vonalakat nem világos politikai elköteleződések szerint húznák meg, akkor a pártokráciá kívülről szemlélő nézeteket is erőre kapnának. 

 Az önálló értelmezéssel nem is lenne baj. A pártokrácia működtetői maguk sem hülye emberek, tudják, hogy a rendszer idővel bemerevedik, s ez rontja a hatékonyságot.

De a pártokráciának van egy gyenge pontja, ez pedig saját legimitása. A függetlenek ennek alapjaira, elvi és gyakorlati építő elemeire kérdeznek rá, s a pártokratikus uralom lényegére  kérdeznek rá: miért is áll ez fent, s miért jó, hogy ez fennáll?

A pártokratikus uralom Achilles sarka, hogy tudja: sosem akarja és tudja a társadalom többségének érdekét képviselni. Ez egyébként nagyon is jó, mert fontos alkotóeleme a demokráciának.

Ám ha ennek az uralomnak a létét alkotó elemekre kérdezünk vissza, akkor maga a pártokratikus rendszer kérdőjeleződhet meg. A pártokratikus uralom lényege ugyanis, hogy a kormányzó erő maga akarja a választóknak bebizonyítani,hogy csak ő érdemes a hatalmi pozícióra. Ennek bizonyítására és biztosítására minden erőt bevet, hiszen ezzel csak annyit tesz, hogy a riválisát ássa alá.

Nagyon fontos megértenünk, hogy a pártokratikus uralom egy zéró összegű játék, amelyben az egyik fél nyeresége semmi más, mint a másik fél veresége. A pártokratikus rendszerben  a rivális politikai erő gyengítése, eltüntetésére való törekvés nem negatív, hanem pozitív gondolat. Az uralom értelme ugyanis a magunk értékrendjének megvalósítása. A választói felhatalmazás megszerzésének is ez az értelme. A rivális politikai erő viszont folyamatos fenyegetést jelent a kormányzó erő egyszer már megszerzett igazság –bizonyítéka, igazság-legitimációja (a választási győzelem) kétségbevonására.

A pártokratikus rendszerben a választókat tanítani, felvilágosítani és meggyőzni kell. A pártokrácia lényege ugyanis, hogy hatalomra törő párt éppúgy világnézete abszolút igazságáról, kormányzóképessége maximális elfogadásáról akarja meggyőzni a választót, mint a hatalomban lévő. A pártokráciában mindig egy kisebbség – a választást megnyerő politikai közösség – próbálja rábírni a többséget, hogy a maga értékeit elfogadja.

A pártokráciában ugyanis nincsenek az egész politikai közösséget összefogó értékek. Pontosabban vannak, de ezek nem értelmeződnek politikaiként. Az, hogy ide születtünk, itt élünk, mindannyian magyarok/ sokszínűek stb vagyunk, az élet természetes ténye, s mindenkit megillet. Amikor kirekesztünk valakit, akkor úgy értjük, hogy ő nem olyan, mint mi, akik viszont az igaziak vagyunk valamiben. De ennek nincs köze a politikához. A politika nélkül is ugyanúgy utáljuk és másnak tartjuk azt, akit különben is utálunk.

De a politika cselekvés és közösség alapja az, hogy mi mit akarunk. A „mi” mindig a velünk egyetértők kisebb-nagyobb  közösségét jelenti, s a politikai pártok dolga a politikában az, hogy a mi értékeinket képviseljék. A választási győzelem értelme, hogy mi többségben voltunk, s nyertünk. Máskor ők nyertek, de az akkor volt, amikor az ő idejük volt. Most a mi időnk jött el.

A vesztesek is élhetnek tovább. Politizálhatnak is. Senki nem vonja kétségbe erre a jogaikat, s a legközelebbi szabad választáson majd ők is győzhetnek. Persze, nyilvánvaló, akkor ők lesznek a győztesek, s mi a vesztesek. De most mi vagyunk a győztesek. A győztesség azt jelenti, hogy megvalósítjuk a mi értékeinket. A politikai párton, pártokon keresztül persze, hiszen ők a demokratikus akarat hordozói és megvalósítói. Nem a választók dolga ezért tenni. Világos, hogy a demokrácia lényege, hogy a választott politikusaink valósítják meg az értékeinket, vágyainkat, törekvéseinket. Hiszen párturalom van.

Lehet ezen még izélni, de minek? Hiszen ez van.  A vak is látja.

Akinek meg valami nem tetszik, az csináljon pártot. 

20 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://koczianpeter.blog.hu/api/trackback/id/tr131550568

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Zajos zombik bálja 2009.11.25. 09:40:09

“Ha gazfickóval van dolgod, csak egyetlen módon hozhatod ki belőle a legjobbat, ha úgy bánsz vele mint egy tiszteletreméltó úriemberrel. Előlegezz neki bizalmat. Ez a bánásmod annyira hízeleg majd neki, hogy talán meg is akarja érdemelni, és büszkévé tesz…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

is 2009.11.25. 09:17:58

azaz állampárt, pártállam. van már jól bejáratott szó erre, sőt így jobban is mutatja, hogy mennyire visszakanyarodtunk Kádár idejéhez. 2009-ben ha bármilyen törekvésed van, akkor hamar szemben találod magad egy pártfunkcival, aki egyezteti veled a törekvésed, és vagy jóváhagyja, vagy megtiltja. esetleg eltűri. ez a függetlenített párttitkár, a 3 T jegyében, aki csak a párt érdeke szerint fog valahová téged berakni, a törekvés saját értékeitől függetlenül.

Joseph Adama (törölt) 2009.11.25. 09:26:07

@is:
Ne nosztalgiázz ! Kádár meghalt, dolgozd fel végre . :) Majd esetleg lakógyűlésen elénekled az internackót könnyes szemmel, miközben orbánozol is egy jót. ;)

Bárzongorista · http://www.pecsibalazs.hu 2009.11.25. 09:31:35

Jegyzeted kísértetiesen emlékeztet az 1946-48-ig tartó második köztársaságra. Annak meg tudjuk mi lett a vége.

Hülyetojás 2009.11.25. 09:41:24

Nem tudom jól értelmeztem-e, ezért kérek egy kis eligazítást!

Ugye ez a post nem arról szól, hogy a demokráciából egyértelműen következne a pártokrácia?
Sőt nem is arról hogy nem is létezik más modell a demokrácia nevű keretrendszer megvalósítására, mint az itt vázolt pártokrácia?

Esetleg arról szól, hogy eddig ez sikerült és ha mást akarunk, azt kizárólag pártkeretek között (a pártokrácia eszközeivel???) tudjuk megvalósítani...?

(Előre is kösz...)

is 2009.11.25. 09:53:22

@Joseph Adama: hahaha. az én kommentemben sem az MSZP, sem a FIDESZ neve nincsen benne. sőt, a Kádár-rendszert negatívan említettem. olvasd el a betűket, alaposan, többször. a mögöttes téveszméid nem az én problémám.

Iustizmord 2009.11.25. 10:06:16

tehát ha jól értem akkor a pártokrácia = időleges egypártrendszer.

inkább elmegy viktor meg a szocik az anyjapicsájába, azt.

Joseph Adama (törölt) 2009.11.25. 10:14:32

@is:
Téveszmék mi ? Ugyan "is" régi párttag vagy. Ki előtt bohóckodsz? Vagy ma már ez szégyen ? :)

A Nép - Te vagy! (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net 2009.11.25. 10:26:51

@Joseph Adama:

Nem értelek. Is tényleg nem mond olyasmiket amiket belelátsz. Azt sejtem túle messe nem is lehet az álláspontja a tiedétől, ha épp nem azonos vele.

Szibarita 2009.11.25. 10:29:10

Szerintem nincs jobb illusztracioja ennek a pontnak, mint az, hogy partfunkcik (kozos erovel a ket parttol) megzsarolhatnak vallalkozasokat Magyarorszagon es "elkerhetik" a feluket, aztan amikor ez kiderul, senki sem erzi, hogy ez nagyobb problema, minthogy megszunik ket alacsony szinvonalu radioadas.

Elkepeszto.

Bereznay András (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net/ 2009.11.25. 10:43:32

Hát izé, hol is olvastam én hasonlót? Ja nem is olvastam, írtam!

A címe:

Kibulizott ország

Itt van:

www.kibulizottorszag.net

meg néhány más helyen, úgy mint

www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=237

vagy

www.gondola.hu/cikkek/66234

vagy

itthon.transindex.ro/?cikk=6666

vagy

hungary.indymedia.org/node/7335

stb.

Most itt is, más szavakkal. Hm.

Mondjuk jó, a lényeg, hogy terjedjen a gondolat.

blah 2009.11.25. 10:59:10

Szépen fel lett vázolva a szitu. Ez azért van mert a legtöbb ember nincs is tisztában azzal mi is az a demokrácia...

Iustizmord 2009.11.25. 11:17:23

@blah: és azért is van az hogy amibe bevesznek, az biznic, amiből kihagynak az meg korrupció.

na, hát ezt érdemeljük. a végén még majd tetszeni fogunk forradalmat csinálni.

milyen szép is lesz amikor viktor meg fletó vállvetve harcol a... miért is?

Hollandi · http://oranje.blog.hu 2009.11.25. 11:45:48

ez van. A legnagyobb probléma ezzel az, azon kívül, hogy van valamilyen választási lehetőséged, ez a rendszer a diktatúrához hasonlatos, mégpedig abban, hogy a politikai szféra kannibalizálja az élet összes többi szféráját: gazdasági, szociális és sajnos a magánszférát is. Ha pedig lemondasz a választásról (nem választasz pártot), akkor a teljes politikai képviseletedről le kell mondjál, ahogy a cikkben is megvan fogalmazva.
Kádár sírva röhögne a föld alatt, ha nem nyúlták volna le a koponyáját (vagy azóta már megvan?), ugyanis 20 év alatt sikerült megvalósítani a többpárti Kádár-rendszert. Gratulálok hozzá.

Vanek B. Eduard 2009.11.25. 12:11:50

@Hollandi: Nem is annyira a diktatúrához hasonlítanám, hanem a maffiához, meg a délamerikai drogbárókhoz - bár hatékonyságban és brutalitásban még elmaradunk tőlük...

A lényeg, hogy a zemberek, meg az ország, a "haza" csak jelszavak mindkét oldalon, ami számít, az a hatalom, meg a zsé.

Újlaki 2009.11.25. 12:24:26

@Joseph Adama: Kádár meghalt volna? Szelleme él, és végigkíséri Kelet-Közép-Európa legeslegújabb kori történelmét.

És Kádár már személyében is reinkarnálódott, fehér lovon fog bevonulni Balkánia fővárosába, Bugyipestre. Ha nem is újabb negyven évre, de tíz-tizenöt évre visszaállítja a pártállamot, a puha diktatúrát. És sokan lesznek, akik kezdetben ennek örülnek majd. Miért ne? A balgaság is állampolgári jog.

Hülyetojás 2009.11.25. 12:26:38

@Bereznay András:

Igen, a reszvetelidemokracia blog is ezt a következtetést "szajkózza"...

Engem egy hozzáértő véleménye érdekelne a következő pszichohistorikus dilemmában:
Milyen dinamikát mutat ennek a mémnek a terjedése és a társadalom morális ingerküszöbének a változása közötti kapcsolat? Lehetséges-e a katasztrófa-elmélet szerinti átfordulás? (Vagy már láttunk ilyet Őszöd után, de az nem volt elég intenzív az érdemi változáshoz?)

tölgyes 2009.11.25. 12:34:06

No látja kedves Péter! Ez ellen kelett vona harconia 2002-be, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban, 200ö-ben.. de Ön is szép csendben falazott a civil társadalmat, az ellenzéket semmibe vevő kormány mellett...DE EZT EL TETSZETT MULASZTANI.. PEDIG ÖNNEK MÉG FÓRUMA IS VOLT.

Hülyetojás 2009.11.25. 12:42:59

@Bárzongorista:

Gondolom "vidék" alatt nem a tájat érted...
Sejthető, hogy a vidékformáló projekt időbeli távlata attól függ mi az a minimum, amit meg kell változtatni az alábbiak közül:
- mentalitás
- jogi rendszerek (választási, hatalommegosztási, kormányzási, ...stb.)
- gazdasági rendszerek (pl. újraelosztás)
- ...?

Szerinted lehetetlen?

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2009.11.26. 20:54:52

Kedves Péter!

A te ténykedésed mindíg is elismerte ennek a megosztottságnak a létezését. Ide vagy oda de aládolgoztál ennek, mint sajtómunkás nem is nagyon tehettél volna mást.

De szerintem ez a világ(kép) erősen összeomlóban van.

Halljak meg ha értem, hogy miért érvélesz ennyire vehemensen mégis mellette.

Talán a személyes érintettséged miatt?

kár