Orbán – A miniszterelnök aspiráns választási kommunikációt akar folytatni. Csak a kellemes lépésekről beszél: adócsökkentés és munkahelyteremtés. A legnagyobb válság, a legmélyebb bizalmi problémák sem tántorítják el attól, hogy a kormányra kerülése után várható megszorításokról ne beszéljen. Arra sem hajlandó, hogy részletezze az adócsökkentés programját. A mai napig nem tudjuk, hogy kinek az adója csökkenne, s milyen mértékben. Annyit mondott, hogy a vállalkozók terheit, a munkaerőt terhelő adókat csökkentené. A probléma azonban az, hogy a magyar állam ( és a a lakosság, meg a vállalatok) adóssága miatt a költségvetési hiány bármilyen emelkedése ( amit egy adócsökkentés okozhat) azonnal bizalmi válsághoz vezet. Lásd az elmúlt évek tendenciáit: a hitelminősítők, az ország kockázattal foglalkozók minden ilyen fejleményt beáraznak, s ez drágább hiteleket, nagyobb kamatot jelent.
Gyurcsány – Nem viszi túlzásba a megszorításokat. A legutóbbi javaslata masszív adócsökkentés a személyi jövedelemadó rendszerben. A szegények, s a legalsó középosztály felett mindenkinek csökken az adója. Más kérdés, hogy a többség jövedelme nem nő, mert az adókedvezményeket és a szociális vagy társadalmi juttatásokat ( családi pótlék stb) viszont visszafogja a kormány. Paradox, de a miniszterelnök valójában ugyanúgy a jó híreket állítja előtérbe, mint Orbán Viktor. Tehetségesen csinálja, hiszen elérte, hogy a 2009-es adóemelés (áfa emelés, egy százalékos emelés, jövedéki adó emelése ) ellen senki nem tiltakozik, s mindenki megkönnyebbülésként, a helyes irányba tett lépésként értékeli a programját. Ugyanolyan tehetséges, mint Orbán, aki a retorika szintjén kiszolgálja a választók pozitív ígéretek iránti vágyát.
A Reformszövetség – Első alkalommal jött létre egy olyan nyomásgyakorló, társadalmat reprezentáló csoport, amelyet a politizáló közvélemény és a sajtó entitásként tud kezelni. Így válnak média szereplővé, körülírható entitássá, amelynek vannak nevei, hangja. Javaslatcsomagjuk testet ölt bennük: a médiában értelmezhető test pedig nagyon fontos a mediatizált társadalomban. Javaslataik provokálóak, mélyre hatóak, s a szociális állam vívmányainak csökkentésére irányulnak, a központi közigazgatás és a politikai osztály költségeinek csökkentése mellett. A politikai rendszerben megkönnyebbülést hoznak, mert a két szembenálló rivális (és táboruk) közös mumust talál a Reformszövetségben és javaslataikban. Viszont a szereposztás azt is lehetővé teszi, hogy a kormány (vagy az ellenzék) átvegyen a javaslataik közül, amint ezt Gyurcsány Ferenc is tette. A Reformszövetség léte átalakította a politikai élet dinamikáját. A pártok közötti rivalizálásban őrlődő politikai rendszerben a kívülálló, racionális, objektív „harmadik tekintet”-et alakította ki. Új viszonyítási pontot hozott létre, amelyet mind a két nagy párt boldogan püfölhet, amint ez már meg is történt.
Az Európai Unió – A héten felerősödött a Közép-és Kelet-Európa mánia. Vasárnap az EU csúcson a kelet-európai helyzetet beszélik meg, újabb biztonsági tőke alapot hoznak össze, a térség gazdasági problémáinak kezelésére, illetve a térséggel kapcsolatos bizalom helyreállítása érdekében. Az Európai Uniónak a felelőssége óriási, mert most ismét lehetősége nyílik arra, hogy a kelet-európai országokat méretre farigcsálja. Megmondja nekik, hogy mekkora költségvetési hiányt hajlandó elfogadni, milyen szerkezeti reformokat akar, milyen állami támogatási rendszereket visel el. A magyarországi reformjátszmában az Unió az a politikailag releváns tényező, amelynek komoly nyomásgyakorló szerepe lehet. Ehhez persze világos program kell, ami sokkal kevésbé van készen. A biztonsági tőke alapot egy pillanat alatt össze lehet majd dobni. A szerkezeti reformokat sokkal nehezebb lesz.
Összegezve – Gyurcsány Ferenc jelentős kis lépéseket tett egyes szerkezeti reformok felé. Az új adók növelik a fogyasztási adók szerepét, közelítenek az egykulcsos adórendszer felé.
Orbán Viktor nem hajlandó elkötelezni magát nagy szerkezeti reformok mellett. Gyurcsány Ferenc ebben hű társa. Gyurcsány egy kicsit azért mégis csinálja azokat, mert kormányon van.
Orbán egyes, gazdasággal foglalkozó politikus társai beszélnek ezekről a szerkezeti átalakításokról (Járai, Varga Mihály) a nyilvánosság előtt határozottan elkötelezték magukat azok mellett.
A Reformszövetség előretörése pedig inkább a válság mélyülésével, tartóssá válásával, s nem valamilyen tudati vagy társadalmi változással függ össze. Az Európai Uniót a gyors segély izgatja, a mélyebb reformok nem.
Szóval, egy kicsit előbbre léptünk az eddigiekhez képest, de sokat azért nem haladtunk. Ennyi a magyar politikai osztály reform potenciálja.
