Évi 200-300 milliárdos mozgásteret hagyott magának a miniszterelnök az euro bevezetésének időszakáig.

A miniszterelnök egyfelől elkötelezett a konvergencia kritériumok teljesítése mellett, másfelől becslésem szerint a mindenkori hivatalos célnál egy-másfél százalékkal nagyobb mozgásteret hagy magának.

A következtetést Gyurcsány elmúlt napokban tett kijelentésére alapozom:

"A monetáris politika alakításában a kormánynak nincs közvetlen eszköze, közvetett eszköze az, hogy egyensúly közeli költségvetést készítsen és az a költségvetés átlátható legyen - magyarázta a miniszterelnök” (MTI, február 20.)" Évi 200 -300 milliárd forint elég egy nyugdíjemelésre, a közalkalmazottak béremelésére, 100 milliárdos vállalkozói hitelcsomagra, tehát komoly, társadalmi befolyásban, szavazatban mérhető befolyásolási lehetőség."

Ez fontos lehet a megszorítás miatt elégedetlen koalíciós képviselők leszerelésére, egy –egy ingatag választói csoport megnyerésére.

Az euro bevezetése és a pénzügyi egyensúly kialakítása a miniszterelnök legfontosabb ügyeinek egyike. Így, amit mond, azt alapos megfontolás után, patikamérleges kimérve mondja. Különösen akkor, amikor az új MNB elnök beiktatása zajlik. Ebből vonom le azt a következtetést, hogy nem egy elszólásról, egy pillanatnyi állapotról, hanem a 2010-ig követett politikai irány jeléről beszélhetünk e pár mondat alapján.

A kiskaput valószínűleg nem az első másfél évben használja majd ki a miniszterelnök, hanem a későbbi időszakban, amelyben kisebb mértékű csökkenést kell végrehajtania, amikor könnyebb lesz kimagyarázni a költségvetés eredetileg tervezett mértéktől eltérő felpuhulását. Ha másért nem, hát azért, mert így is csökkeni fog a hiány, tehát egy alapvetően pozitív folyamat kevéssé érzékelhető részelemeit érinti majd a változás. A szakközgazdászok szőrözése a hiánycélok fellazulásáról nem kelt majd különösebb hisztériát, hiszen néhány tized százalékos eltérések mutathatók majd ki egy-egy évre (lásd például egy nyáron eldöntött, októbertől érvényes közalkalmazotti béremelést, amelynek a teljes hatása csak a következő év végére mutatkozik meg).

Gyurcsány úgy nyer mozgásteret, hogy nem rontja el a szigorú és következetes politikusról kialakított képét, amelyet addigra majd valószínűleg beépít a kommunikációjába.

Gyurcsány kijelentésében az „egyensúly közeli költségvetés” utal arra, hogy a szigorú célokat inkább csak közelíteni, de nem mindenáron betartani akarja a miniszterelnök. Fél százalékos, egy százalékos eltérés még bármikor kimagyarázható azzal, hogy ez már „ közel van” az eredetileg tervezetthez. Ez 22 -23 ezer milliárd forintnyi nemzeti jövedelem mellett 2-300 milliárd forint.