Kóczián Péter

A politikáról és az életről szól

_

HTML doboz

Kótya-vetye

2008.11.28. 12:51 Kóczián Péter

A Népszabadság csütörtöki számában megjelent erzsébetvárosi ingatlanügyletekről írva a következő dolgokra derült fény:

·         a gazdasági bizottság elnöke egyben a vagyongazdálkodást intéző kft ügyvezetője: azaz a vagyont tulajdonosként kezelő ember, s a vagyont konkrétan hasznosító ember ugyanaz. Miért nem tűnt fel, hogy ez összeférhetetlen? ugyanaz irányít, ellenőrzi, aki a konkrét kezelésért is felelős?
·         Hogyan lehetséges az, hogy ingatlanokat zárt ülésen adnak el, s utána sincs ennek semmilyen nyilvánossága? A döntés és annak körülményei miért titkosak, miután meghozták azokat?
·         Miért is evidens, hogy meghívásos pályázaton kell eladni bármit is? Meghívásos pályázatnak akkor van értelme, ha valami speciálisat adnak el, amelyhez csak bizonyos cégek értenek. De persze nem egy cég.
·         Hogyan lehetséges, hogy egyetlen cég indulhat el egy meghívásos pályázaton?
Ezt nem Gál György csinálta egyedül. Az egész képviselőtestület részt vett benne. Óz, a varázsló tud ilyen hatásos lenni, ha látogatói Dorothy, a kislány s kísérői a Bádogember, a Madárijesztő és a Gyáva Oroszlán. De felnőtt, értelmes emberek torkán ezt lenyomni?
Valaki utánamehetne annak, hogyan lehet így önkormányzati ügyrendet, működést kialakítani. Nem pont egy újságíróra gondoltam, hanem olyanra, akinek szankcionálási joga is van. Mondjuk, az ügyészség foglalkozhatna ezzel. Nemcsak a konkrét rendőrségi üggyel, hanem a környezettel, amely ezt megteremtette.
Tudom, a rendőrség ügyrend szabályok miatt nem nyomozhat, az ügyészség nem illetékes, a törvények lehetővé teszik, a bíró pedig nem nagyon hivatkozhat erkölcsre, józan ésszerűségre, mint az amerikai filmekben, az ÁSZ pedig csak jámbor óhajait fogalmazhatja meg.
Ha ennek a helyzetnek a megoldását nem veszi magára valamilyen – akár több – intézmény, akkor holnap ugyan majd másképp hívják a gyanúsítottat, de nem változik semmit a mechanizmus.
Magyarország nem azért Abszurdisztán, mert az emberek gyanúba keverednek, s a szabályzatok ellentmondanak a józan észnek és az erkölcsnek, hanem azért, mert még azután sem történik semmi, amikor fény derül a közösség megkárosítására.
Én, ha ügyész lennék, biztos javasolnám a főnökeimnek, hogy tegyünk valamit. Ha főnök-ügyész lennék, kijelölnék egy-két ügyészt, hogy nézzen utána az ügy tágabb összefüggéseinek. Ha parlamenti képviselő lennék, törvényt fogalmaznék. S ha miniszterelnök lennék, leülnék a riválisaimmal is, s megkérdezném tőlük, meddig tűrjük még ezt. Úgy értve, hogy meddig utazunk még ebben a bizniszben. Így, együtt, politikusok.
Igaz, ha én lennék a miniszterelnök, lenyomnám az én édes népem torkán, hogy a pártok nem 386 millióba, s egy-két milliárdba kerülnek, hanem jóval többe, s keresztülverném egy magas összeg törvénybe iktatását, s nagy hangon hirdetném a népnek, hogy ezután már meg lehet köpködni azt, aki mégis saját zsebre, pártja zsebére, támogatói zsebére dolgozik.
És olyan törvényeket nyomnék keresztül, amelyek a nyilvánosságot, a kontrollt, a számon kérhetőséget erősítik meg. Ehhez nem kell sok ész, csak pár jogász és két hétvége. A polgármesterek parlamenti képviselőségének roppant fontos ügye helyett inkább ilyen témák miatt szereznék sebeket.
Ettől még nem szűnne meg a korrupció, csak eggyel beljebb kerülnénk. Szóval, összmunkára lenne szükség.
Utópia? Gondolkodtam, hogy ezt még ide biggyesszem, de szerintem meg nem az. Semmilyen szükségszerűség nincs abban, hogy ezek a dolgok így menjenek.
Ugyanis nem a törekvést kell elítélni, hiszen az örök - mindig akadnak, akik saját zsebre dolgoznak-, hanem a megvalósítási lehetőségeket szűkíteni, az árát pedig felsrófolni. Börtönnel, megvetéssel, nyilvánossággal, miegymással. Összmunkával.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://koczianpeter.blog.hu/api/trackback/id/tr66792920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása