A KDNP utóbbi időben keménykedő politikája azért hasznos, mert Orbán és támogatói a liberális elképzelések védelmezői tudnak válni.
Ha a liberális politikai megközelítést nem politikai ideológiaként fogjuk fel, hanem egy olyan társadalomszervezési módként, amely sokfajta, egymással is vitatkozó, egymás világnézeti alapjait egyébként radikálisan megkérdőjelező érték békés egymás mellett élését biztosítja, akkor a KDNP javaslatainak leverésével Orbán a liberális politikai megközelítés védelmezője.
A liberális megközelítés lényege a szekuláris, világi életfelfogás érvényesülésének jogi és politikai biztosítása. Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vallásos meggyőződésből fakadó életviteli megközelítéseket magánüggyé teszi, s az állami intézményeket nem kötelezi el azok védelme mellett.
A gyakorlatban azt jelenti, hogy aki akarja, az a elutasíthatja az abortuszt, de aki akar, az élhet vele. A Fidesz ezt a megközelítést fogadta el.
Jó-e, hogy a KDNP keménykedik-e ebben a témában? Szerintem igen, mert a liberális demokrácia lényege, hogy minden vélemény és nézet szabad megvitatásának intézményesített tere. A nézetek sokszínűségébe a keresztény nézetek kifejtése, a mellettük való érvelés is hozzátartozik, sőt, az úgynevezett fundamentalista álláspontok – azaz például a szekuláris, világnézetek fölé emelkedő szempontokat elutasító nézetek kifejtése is.
A fundamentalisták mindig valamilyen szubsztanciát emelnek ki – istenhit, gondolkodási kánon stb -, amelyek alapján a velük egyetértőknek megadják a szólás szabadságát vagy a közösségi döntés jogát, a fundamentális nézeteket elutasítóktól viszont elveszik azt.
A KDNP léte és makacskodása lehetővé tette a Fidesz számára, hogy ne csak a liberális demokráciával szembeni fenntartásait fogalmazhassa meg a politikai viták során, hanem azt is megjeleníthesse, amikor védi a liberális demokrácia egyik intézményét, a lényegében szabadon választható abortuszt.
Öröknek hitt értékek kérdőjeleződnek meg újra és újra
A posztmodern demokráciák sajátossága, hogy olyan értékgócokat kérdőjeleznek meg, amelyeket korábban – kicsit ironikus szóhasználattal élve – fundamentálisnak tartottunk a liberális demokrácia fenntartásában. A Fideszben felmerült a gyermekek után járó plusz szavazat joga vagy a mostani alkotmányozás során a jövő iránti felelősség alkotmányban való megfogalmazása.
Nekem személy szerint már a jövő nemzedék biztosának intézményével és fogalmával is komoly bajom van , mert a jövő-védelmi elképzelésekkel szemben szkeptikus vagyok. Bár egy pillanatban a 19. században úgy tűnt, hogy mindent elborít majd a lótrágya, mert annyian akarnak majd „tömegközlekedni”, de a történelem és a technológia fejlődés mégis más irányt vett. Nem látunk a jövőbe, s a jövőt intézményesen figyelembe venni szerintem önáltatás (semmiképpen sem állná ki Karl Popper „falszifikációs próbáját) – csak a jelenből tudunk következtetni, a jövőt illetően semmivel sem tudunk többet, mint a jelenről és a múltról. A jövőre való hivatkozás csak hülye menekülés, amelyből még származhat sok gond
Szerintem a jövő nemzedék biztosa a liberális demokrácia életszerűségét ugyanúgy rombolja – a kísérletezést, a rossz dolgok kialakulását tiltja be, s azt hiszi, hogy tudjuk, mit hoz a jövő -, de míg ez a popperi kritika ma menő a kommunizmussal és a náci ideológiával szemben, addig az egész jövő-védelmi programmal szemben hatástalan. A jövő-védelem ma egy szentség.
Nem ugyanolyan, mint egykor az isten-hit volt, de rámutat annak a lehetőségére, hogy , bármilyen gondolat képes ájult tiszteletet ébreszteni, s a vele szembeni kritikát elcsendesíteni. A jövő divatos ajnározása is csak egy az ilyenfajta gondolatok közül, s nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy valaki a magáénak vallja.
Még ha a vallásos nézetek ki is szorulnának a társadalomból, az effajta gondolatok arra figyelmeztetnek, hogy szekularizált alapon is lehet olyan ideológiákat támogatni, amelyek nem az állami semlegesség, hanem az állami pártosságot tüntetik fel követendőnek.
Ahogyan fontos árgus szemekkel figyelni a Fidesz liberális demokráciát módosító elképzeléseire – hiszen fontos szerkezeti változásokra utal -, úgy azt is fontos hangsúlyozni, amikor a Fidesz politikusai ellenállnak az ilyen jellegű törekvéseknek.
Szerintem nem igaz az, hogy csak a Fideszre jellemző a liberális demokrácia kialakult értékeinek megkérdőjelezése. A szocialisták (egy része) 1996-ban azon az alapon fúrta meg az egyébként össz-parlamenti támogatást élvező új alkotmány tervezetét, hogy az nem biztosítja a szociális jogokat alapjogokként. A szociális jogok új generációs jogok, korábban nem volt szó alkotmányos biztosítékukról – sajátosságuk, hogy míg az alkotmányba könnyű belefoglalni azokat, e jogok biztosítása elég drága mulatság.
Merkel német kancellár az elmúlt hónapokban kérdőjelezte meg a „multikulturalitás” gondolatát, mint politikai, közösségi döntések ideológiáját. A multikulturalitás ideológiája a szabad életformák, a szabad identitások megvalósítását támasztotta alá, s meghatározta a befogadó államok jogi, társadalmi, gazdasági, szociális tevékenységének egy részét. Ugyanúgy új generációs elképzelés, mint a szociális jogok vagy a jövő-védelem, s egészen 2010-ig úgy láttuk mi, mostanában felnőttek, hogy megkérdőjelezhetetlen értéke a liberális demokráciának.
Szóval, szerintem ma már nem lehet a saját korunk kurrens politikai elképzeléseit ugyanazzal a merevséggel megítélni, mint ahogyan azt megszoktuk. Értékeket lehet továbbra is konok módon védelmezni, de csínján kell bánni az olyan gondolatokkal, mint az „Európában ez nem szokás” vagy „magára valamit is adó demokrata ezt nem fogadhatja el”.
Ha a pluralitás, azaz a gondolatok sokfélesége tematizálódik a nyilvánosságban, ha a politikai erőket a maguk sokszínűségében ítéljük meg, ha a politikai erők nézeteit és döntéseit világosan megkülönböztetjük egymástól, ha figyelünk arra, hogy a nekünk nem tetsző nézet ugyanúgy létezik, mint a miénk, s nem tegnap találta ki egy forrófejű újdondász vagy az értéktelenné vált múltban egy maradi fundi, akkor némi tiszteletet érzünk majd a más nézeteket vallókkal szemben.
Szerintem ezért fontos, hogy a KDNP előállt a maga javaslataival, hogy megsértődtek, amikor lesöpörték őket. Nincs pluralitás és pluralizmus értékeiket védő, s azok megvalósításáért békés küzdelmet folytatók szereplők nélkül.
