Csak egy szellő lebbentett meg a politika-csinálás gondosan elzárt világának függönyeit Somogyi Zoltán levelével. Ő sem tud túllépni azon, hogy csak utalgat valamire, amiről továbbra sem tudjuk, hogy micsoda. Én sem fogom tudni megvilágítani.
Somogyi cikke – majdnem azt írtam, nyílt levele – többrétegű írás. Érdemes eredetiben is elolvasni, nemcsak a kommentárokat, mint ez a cikk is.(http://hvg.hu/hvgfriss/2009.30/200930_Somogyi_Zoltan_kivonul_Hajra_Magyarorszag_h.aspx)
Olvasatok. - A cikk egyik nyilvánvaló olvasata: Somogyi is belekerült a titkos adatok kezelése körüli gyanúkba, s jobbnak látja, ha a cégeit kivonja azt az ellene is várható vizsgálatok elől.
Ezt, jelzem, tények nem támasztják alá, Somogyit senki, semmivel nem gyanúsította meg. Ez csak egy lehetséges értelmezés.
A másik olvasat, hogy Dávid Ibolya és támogatói – lehet, hogy Somogyi is, de lehet, hogy nem – sárosak valamiben, amely a titkos adatszerzés kezelését érinti, s ezért offenzív ellentámadásba mentek át. Ez sem bizonyítja semmi.
És az is lehet, hogy senki semmiben nem érintett, Somogyinak csak elege lett valamiből, amibe belelátott.
Miről szól a cikk? – Sajnos, ez nem teljesen világos. Túlságosan túlterhelt, figyelemelterelő, amit ír.
Van, ugye, a legsúlyosabb szál. Az ügyészség egy része a Fidesznek játszik az UD Zrt ellen folyó nyomozásban.
Van egy másik elem: nehogy már a nyúl vigye a puskát. Dávid Ibolya ellen folyt titkos akció, ezt leplezte le a pártelnök, ehhez képest talán bagatell, hogy végül is hogyan jutott a felvételhez a pártelnök.
Aztán van a politikai elemzők ártatlanságáról szóló rész. Somogyi azt állítja, részben vagy egészben megrendelésre vagy a megrendelőikre való tekintettel elemeznek.
Ez vonatkozik szerinte akár a közvélemény-kutatókra is, akik az MDF számára kellemes, hasznos tényeket eltitkolják vagy fel sem mérik (a rájuk vonatkozó hipotéziseket se vetik fel).
Aztán bírálja a Fidesz stratégiáját: nem az MDF, hanem a Jobbik a kiszorítandó ellenfél. Az MDF demokratikus, a Jobbik nem.
Hogy el ne tévesszük lényeget, leírom, szerintem mi a lényeges ebben az ügyben.
A lényeges kérdések. – A nagy, a politikai rendszer pártosságáról szóló habverés előtt néhány dolgot a konkrét ügyben tisztázni kellene.
Hogyan jutott Dávid Ibolya az UD Zrt vezetője és Csányi Sándor közötti beszélgetésekhez ( amelyekkel igazolta az ellene indított akció létét?)
Mi köze az állami nemzetbiztonsági szolgálat UD Zrt elleni vizsgálatának a Dávid Ibolya által felhasznált felvételeknek?
Ki és milyen gyanú alapján rendelte el az UD Zrt elleni vizsgálatot?
Ki és miért kezdett titkos akciókhoz Dávid Ibolya lejáratása érdekében?
Mit tett az UD Zrt a Dávid Ibolya ellen folyó akcióban?
Mit tett Csányi Sándor a Dávid elleni akcióról való beszámoló után?
Kié az UD Zrt és milyen a kapcsolata Csányi Sándorral?
Milyen külföldi titkosszolgálatok érdeke lehet az, hogy ez az egész információszerző katyvasz kiderüljön?
Egyáltalán, hogy megy ez az egész: a legális politikai élet résztvevői, ha valamit el akarnak érni, rögtön titkos adatszerzéssel operálnak?
Miért mondatja le és milyen érvekkel Almássy Kornélt Dávid Ibolya az elnökválasztáson való indulásról?
Milyen nyomásgyakorlás zajlott le Almássyval kapcsolatban? Ki irányította ezt az akciót? És ki rendelte meg?
Milyen titkos akció zajlott a Dávidhoz hű MDF elnökségi tagok ellen? Ki rendelte meg?
Az ügyészségnek válaszolnia kell Somogyi azon konkrét kérdéseire, amelyek az eljárás során az elfogultság érzetét keltik (Somogyi elbeszélése szerint).
Nem akarok naivát játszani, ezért néhány tipp ahhoz, mi történhetett. Ez csak az én olvasatom, a magyar politikáról eddig szerzett benyomásaim alapján.
Kóczián olvasata a gonoszságok hátteréről. – Dávid Ibolya és az általa vezetett MDF értékes préda. Sosem gondoltuk volna, de a pártelnök asszony azzá tette.
A baloldal abban érdekelt, hogy az MDF folytassa különutas jobboldali politikáját. Az MDF szavazatai lecserélhetik az SZDSZ- ét, politikája gyengíti a Fidesz szavazóbázisának növelését.
A Fidesz számára meg ugyanezért kellemetlen a Dávid Ibolya vezette MDF.
Mindketten érdekeltek bármilyen eszköz alkalmazásában. A demokratikus választások bármilyen eredménnyel járhatnak, s ennek a kockázatát érdemes csökkenteni. Ezért jó, ha titkos eszközökkel nyomulnak.
És az is lehet, hogy csak néhány hatalom mániás hatalomi manipulátor titkos küzdelem sült ki a nyilvánosság előtt.
Az is lehet, hogy a háttérben már évek óta zajlik titkos adatgyűjtés, zsarolás, s csak az utolsó csepp volt a lehallgatás.
A külföldi titkosszolgálatok dolga az, hogy a saját érdekeik szerint formálják a magyar belpolitikát, s annak szereplőit. Egyrészt, mert a titkosszolgálatok már csak ilyenek, másrészt mert nyilván meg van rá az aktuális okuk. Ők is folytatnak titkos és nem titkos adatszerzést, zajlik egy folyamatos titkos háború, s ebben most éppen Almássy, Dávid, Somogyi a szenvedő fél. A tét
• a Fidesz-befolyás erősítése,
• az MSZP-befolyás erősítése –
• vagy éppen a magyar politikai élet egyik vagy másik szereplője,
• vagy az egész politikai miskulancia immunrendszerének gyöngítése
Nekem éppen izraeli-orosz titkosszolgálati háborúról regéltek a pletykavonalon.
Hú, nagyon bátor vagyok, hogy ezt most benyomom, miközben egy milliméterrel sem többet haladunk előre ezzel a felvetéssel, hiszen a szlovák,a román, az ukrán, a német, a szerb, az iráni titkosszolgálat is érdekelt lehet a magyar belpolitika formálásában. Az irániról a hitetlenkedőnek csak annyit: Nabucco.
Üzleti érdekek, személyes érdekek, csoport és állami érdekek, nagy taktikusok és stratégák küzdelme ez, amelyből mindig csak egy kicsiny részletet látunk.
Ha meg akarjuk tudni, mi van, érdemes lenne ezeken a részleteken apró lépésekben végigmenni, s akkor talán a végén megértenénk, miről szól ez az egész ügy. Enélkül Somogyi visszavonulása sem marad más, mint egy rejtett utalás. Néhányan, a politizáló közvéleményhez képest észrevehetetlen nagyságú ember, érti, hogy ez az egész miről szól, a többi meg csak ámul és bámul, mint a moziban.
Az elemző dilemmája. – Somogyi írása sok értékes aspektust felvet. Ezért is ajánlom elolvasni. De ha állandóan ide-oda csapódunk a különféle dimenziók között, akkor semmit sem fogunk megismerni. Fontos a politikai szereplők elfogultsága, s a politikai szereplők diszfunkcionális stratégiája is, de ugyanennyire fontos a titkos háború menete, értelme is. Nyilván azért írtam erről, mert szerintem ez utóbbi feltárása mutatná meg, hogy mi formálja előttünk ismeretlen módon a magyar politikát.
Kalandos sztori, de a lényeg nem a borzongató, krimiszerű fordulatokban, hanem abban van, hogy milyen erők formálják titokban a demokratikus választásaink lehetőségét akár egy pártban, akár az országos választásokon.