Addig, amíg nem hárulnak el a Fidesz-SZDSZ koalíció akadályai, a politikai felállás változatlan marad.
Akik sajnálják, hogy nem bukott meg a szocialista kormány, azok sajnálhatják, hogy az SZDSZ és a Fidesz viszonya nem javult meg.
Akik a baloldalon és a liberálisok között szabadulnának Gyurcsánytól és az MSZP-vel való koalíciótól, azok sajnálhatják, hogy a két párt politikusai és értelmiségi táborai között nem alakultak ki közös halmazok.
Az SZDSZ értelmiségének egy része ma már elutasítja Gyurcsányt – de inkább elviselik a rossz politikai viszonyok és közállapotok fennmaradását, mint sem hogy rábólintsanak egy Fidesszel való politikai együttműködés, lényegében egy politikai koalíció kialakítására.
Ezért alakult ki a hétfői végeredmény, Bajnai miniszterelnöki jelölés, s fásult elfogadása.
Az ellenzéknek minden lehetősége meg volt a szocialista kormány megbuktatására. Ha összeálltak volna, akkor többségükkel lenyomják az MSZP-t, választanak egy új miniszterelnököt a konstruktív bizalmatlansággal, s utána szabad a pálya. Az új miniszterelnök vagy kormányoz vagy az előre hozott választások intézményét használja ki. Három hónap múlva pedig új politikai felállás alakul ki, addig a megválasztott kormányfő ügyvezetőként dolgozik, s irányítja az országot. Többsége erős, hiszen három párt is támogatja.
Ez kellett volna ahhoz, hogy a szocialista kormányzás megszűnjön. Ez nem azért nehéz, mert önmagában nehéz, hanem azért, mert a 90 óta tartó szellemi, személyi és társadalmi polgárháborúban az SZDSZ és értelmisége, illetve a balliberális értelmiség nem hajlandó elfogadni a jobboldallal való semmilyen koalíciót.
Senki nem beszél arról, hogy ez a felállás természetesen, ha nem is az MSZP zsarolási, de befolyásolási potenciálját növeli meg óriási mértékben. Ez, s nem valami transzcendens politikai szellem tartja a szocialistákat kormányon.
A szocialista és a liberális értelmiség és holdudvar választóvonalhoz érkezett. Vagy kamikazeként feláldozza magát egy bohózatokba illő módon a hatalomhoz ragaszkodó politikai elit mellett, vagy teret enged a politikai váltógazdálkodás szabad logikájának. Miután négy parlamenti párt van, ezért véges a kialakítható koalíciók száma. S ebből kettő változat a Fidesszel való időleges (új kormány létrehozása), vagy hosszabb (közös kormányzás) lehetőségét jelenti. Van egy ötödik megoldás is: az MSZP miniszterelnökétől való elhatárolódás. Ez azonban nem válhat tömegessé, hiszen ez a szocialista, liberális táboron belüli szellemi koalíció felmondását jelentené. Vezető-gyilkosságot, amire senki nem vállalkozik.
Képzeljük csak el, mi lett volna, ha Fodor pártelnök bejelenti: az SZDSZ felkéri a Fideszt, hogy együtt buktassák meg az MSZP kormányát. És még kéri, hogy az MDF is csatlakozzon. Olyan skandalum tört volna ki, ami semmi ahhoz képest, ami a múlt héten a királykeresés ügyében történt.
Holott az SZDSZ holdudvara és a szoclib értelmiség egy része ma sem, s 1994 óta máskor sem látott más okot az MSZP-vel való koalícióra, mint az MSZP féken tartását.
Nem lenne mindegy, hogy a Fideszt vagy az MSZP-t kell féken tartani? Ezután az időszak után, amelyen az értelmiség jelentős része csak fanyalog.
Ha morális, szakmai, politikai kritikája van a baloldali, liberális értelmiségnek, akkor ezt nem Gyurcsányon kellene leverni. Már látom, amint gyűlik az eddig bezárt poshadt pára, amely a gyurcsányi ámokfutás kísérő riadtságból táplálkozott, s amelyet eddig a tábor összetartása miatt nem volt szabad kiengedni.
Gyurcsány egy politikus, akit politikai eszközökkel lehet leverni, visszaverni, visszazárni a palackba. Az MSZP egy politikai párt, amelyet politikai lépések, politikai támadások formálnak. A politikai tér pedig véges, csak a jelenlevő szereplőkből lehet választani.
A dolgok végig nem gondolása miatt most majd egyszerre lesz meghatározó a várakozás (majd Bajnai most megmutatja), a lanyha győzelmi mámor ( Orbán várhat 2010 nyaráig), a csodavárás apró reménye ( feltápászkodunk), holott semmi nem változott.
Divatos szóval élve, elmaradt a politikai váltógazdálkodás szerkezetváltása. Ezt pótolja majd Gyurcsány kritikája. Sőt, pontosabb, ha ezt keresetlenebbül fogalmazom meg: Gyurcsány basztatása.
