A Fidesz kinyújtotta a kezét az MSZP-nek, s alkalmat kínál arra, hogy együtt alkossanak egységfrontot a Jobbik ellen.
A konszenzus lényege, hogy Trianon értékelésében közös platformra helyezkednek, ami az MSZP részéről annak elismerésével jár, hogy Trianon olyan trauma, amelyet a magukat demokratikusnak tartó pártoknak is kezelnie kell.
Az MSZP vezetői számára teljesen elfogadható lenne a tervezet, ha lenne kedvük konszenzusra kelni a Fidesszel.
Semjén és Kövér, a megosztóként számon tartott politikusok, konszenzusos, kooperatív szöveget terjesztettek a parlament elé.
A szöveg ugyanis nem jobbos, keresztény és konzervatív, ahogyan ez a tudósításokból kiderült.
Nem csak a jobbos „Isten által vezérelt történelem” koncepció vallókat, , hanem a történelmet más mozgatórugókkal magyarázó embereket is belefoglalták a szövegbe.
A Fidesz, mint tudjuk, elkötelezettnek mutatja magát a magyar kisebbségek minél nagyobb autonómiája iránt. Kimondva-kimondatlanul, az önrendelkező adminisztráció programját is magukénak vallják. Ami leginkább területi autonómiát jelentene. Ebben persze billeg az álláspontjuk, hiszen ez a környező országok berendezkedését vastagon érintő téma.
De a törvénytervezetben nem a saját felfogásukat fogalmazták meg, hanem olyat, amely az MSZP álláspontjának is a része: a közösségi és egyéni önrendelkezés biztosítását támogatják a nyilatkozatot elfogadók.
A történelem-képében progresszív, amennyiben a Horthy-korszak és a kommunista rendszer Trianonra vonatkozó politikáját is elítéli.
Ez fontos pont: a jobboldali revizionizmus kritikája a baloldal számára mindig az a kályha, amelytől elindulnak. A jobbosokat azzal vádolják, hogy nem ítélik el a határkiigazítás lebegtetését, s nem hajlandók az ebből rendszerideológiát építő Horthy-korszak elítélésre. Hát, ez most megtörtént.
A szerzők ugyanis a nemzetközi hatalmakat igénybe vevő megoldásokat rossznak tartják. . Ez a Horthy-korszak kritikája. Igaz, ezzel együtt a „nemzetköziség”-et is rossz megoldásnak nevezik, ami nyilván a kommunista diktatúra gyakorlatára, s a baloldali, liberális elképzelésekre vonatkozó utalás.
Egyetlen mondat van, amelybe egy MSZP-s beleköthet: a határokat csak a nemzetközi szerződések békés felülvizsgálata írhatja felül. Igen, ez nem más, mint a határkiigazítás lehetőségének a fenntartása.
Ez azonban a hetvenes években aláírt Helsinki záróokmánynak is a része, ami a maga idejében nagy szám volt: a nagyhatalmi diktátumot szerződéseken alapuló viszonytól tette függővé. Apró finomság ez, de egy –egy törekvés térnyerése a diplomáciában gyakran csak a szóhasználat megváltozásától függ. Viszont a szavak kicserélése mégis hat.
A helsinki folyamat támogatása az MSZMP és Kádár egyik legnagyobb sikere volt, amelynek hírére a mai MSZP is büszke. Szóval, ez a gondolat is elfogadható az MSZP-nek.
Benne van-e a szövegben a határon túliak állampolgársága? – Ez lehet egy olyan stratégiai-taktikai szempont, amely alapján az MSZP visszautasíthatná a törvényjavaslatot. Hiszen megtörténhetne az is, hogy egy ilyen magasztos dokumentum szövege alapozza meg a jogkiterjesztést.
A törvényjavaslat aláírásával az MSZP –nek nem kell feladnia korábbi álláspontját. A szövegben ugyanis csak annyi áll: támogatjuk az európai gyakorlat alapján kialakult közösségi összetartozásokat támogatja.
Szövegszerűen idézve:
„A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme . Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására”.
Lemondott –e ezzel a megfogalmazással a Fidesz az állampolgársági törekvéseiről? - Természetesen nem, hiszen az európai gyakorlat egyik intézménye a kettős állampolgárság.
Az MSZP-nek azonban szíve – joga, hogy ezt a megoldást vitassa, s még mindig az európai gyakorlat keretein belül marad.
Miért fineszes a javaslat? – Mert hát ennyire szofisztikáltan kevesen olvasnak politikai szövegeket A közvélemény előtt nehéz kommunikálni, hogy miért írták alá azt a Fidesszel együtt azt, amelynek konkrét megvalósításáról évek óta vitatkoznak.
De azért a javaslat a Fidesz számára is kétélű: ha az MSZP aláírja a javaslatot, akkor már nem lehet azzal vádolni őket, hogy nemzetellenesek.
Kövér és Semjén képviselők természetesen stratégiai és taktikai szempontok alapján írták meg a javaslatot, amelynek szövegezése épp ezért kicsi csikorog is, hiszen sokfajta szempontot akartak összeegyeztetni. De ne legyünk álszentek: a politikai javaslatok, ha okosak, mindig több olvasattal rendelkeznek, hiszen maga a politikai is egy többdimenziós játék.
A Jobbik – ellen. – Ha a Jobbik sikere az elhallgatott témák harsány megzenésítésén alapul, s az MSZP és a FIDESZ, valamint az általuk befolyásolt média hajlandó komolyan foglalkozni a Trianonban okozott károkkal, akkor a törvényjavaslat elfogadásával új fejezet nyílhat a politikai közbeszédben.
De ehhez fel kell vállalni azt, hogy Trianonról a jobboldal és a baloldal meghatározó pártja közösen tud és hajlandó beszélni. Két meghatározó jobboldali politikus most konkrét lehetőséget teremtett erre.
