Az internetadó miatti tüntetés fordulópont lesz Orbán Viktor kormányzásában. Eddig önhatalmúlag mindent megtehetett, ezután erősebb ellenállással kell számolnia a Fidesz vezérkarában is.

A Fidesz a leginkább közvélemény-vezérelt párt a magyar politikai életben. Minden szellő rezdülésére árgus szemekkel figyelnek. Minél nagyobb a népszerűségük, annál inkább. Tudják ugyanis, hogy a hithű választók másfél milliós körén kívül bármikor csökkenhet a népszerűségük – azzal pedig a legitimitásuk, azzal pedig a politikai mozgásterük.

A Népszabadság információja szerint az internetadó Orbán Viktor fejéből pattant ki. Olyan gyors és elemi tiltakozást váltott ki – amelynek a csúcsa a tegnapi tüntetés és erőszakos demonstráció -, amely azzal fenyeget, hogy egy nagyobb hólabdává növi ki magát az ellenérzés és az már nem egy konkrét adóról, hanem a Fidesz-kormányzásról szól majd. Ez pedig olyan veszélyes játék, amelyet a Fidesz, mint intézmény nem engedhet meg magának.

A közkeletű érveléssel szemben én azt állítom, hogy működik a Fidesz, mint intézmény, amely adott esetben a mégoly népszerű és megingathatatlan, a magyar politikában önálló entitásként létező Orbán Viktorral szemben is fellép, ha a miniszterelnök szuverenitásra való törekvése a Fidesz-építmény összedőlésével fenyeget.

Lényegtelen, hogy egy tulajdonképpen pimf ügyről van szó: ennél durvább adókat, hitehagyásokat is simán lenyelt a magyar közvélemény. A lényeg az, hogy a miniszterelnöki ötlet nem jött be.

Ez a döntő elem. Orbán Viktor és támogatói köre eddig is ötletbörzék százait tartotta, ahol úgy dobálóztak emberek tízezreit, százezreit érintő ötletekkel, mint ahogy az ember a Tesco-bevásárlás listájára vesz fel és töröl le árukat, amelyeket az egyik pillanatban még meg akar vásárolni, hogy a következő pillanatban már el is feledkezzen róluk.

Egyetlen politikai közösség sem szereti, ha vezetői ötletek alapján kormányoznak, de amíg a vezetők sikeresek, s döntéseik nem irritálják a népet, s nem fenyegetnek a kormányzati erőt biztosító támogatás elvesztésével, addig hittel vagy cinizmussal vagy pedig a jobb híján kialakított belenyugvással elfogadják ezt a kormányzati módot.

Ám ebben az üzemmódban állandóan sikeresnek kell lenni. Aki rosszul lép, az azonnal elveszti azt a bűvkörét, amely addig minden kritikától megóvta. A korábban hosszú és tartós uralomhoz képest hamar és elég nagy körben megszaporodnak a kritikus vélemények, a „nem lehetne-e mégis inkább másképp kormányozni” hangjai (ilyenkor veszik elő a kommunikációs részleget, s állapítják meg, hogy minden politikai hiba csakis kommunikációs hiba volt).

Orbán Viktor, ahogy arról korábban már írtam, a szuverenitása növelése érdekében tesz meg mindent. Ez az egyik legfontosabb célja. A szuverenitás persze eszköz a szemében, nem önmagában vett cél. Kormányzása során egyre növelte a szuverenitását. Mindenki arra figyel, hogy az ellenzékkel, a nem rá szavazókkal szemben tette ezt. De ez a történetnek csak az egyik része. A másik fele, hogy Orbán miniszterelnök saját pártjával, frakciójával, Kövér Lászlóval, Kósa Lajossal, Rogán Antallal, Pokorni Zoltánnal és az égvilágon mindenkivel szemben (mínusz Habony Árpád) növelte a szuverenitását.  Biztos volt olyan időszak is, amikor egyeduralkodó volt.

Ennek most vége lesz. Nem fogja tudni lenyomni az ötleteit úgy, ahogyan eddig. Nem a tévedhetetlenség mítoszát vesztette el, mert szerintem a Fidesz meghatározó és potens vezetői – akik mentesek az Orbán –imádat impotencia növelő hatásától – eddig sem tartották vízen járónak és tévedhetetlennek. De eddig nem lehetett érvet találni politikai érzéke ellen. Most viszont igen.

Az internetadó ugyanis a jelek szerint nagyon érzékeny pontjára tapintott rá a magyar társadalomnak. Szerintem arra az érzékeny nézőpontra, amely az államtól elvárja, hogy gyarapodni akaró és azért naponta tevő polgárait ne akadályozza a személyes gyarapodásukban, boldogulásukban. Ha ez meg van, akkor mi, magyarok sok mindent elnézünk az államhatalomnak és azt gyakorló politikusainknak. Korrupciót, pazarlást, tétovázást, töketlenséget,  rosszindulatot, hányavetiséget.

Az a politikus azonban, aki átlépi ezt az érzékeny határt, azt kockáztatja, hogy egy olyan érzelmi ellenállást vált ki, amely egy idő után – vagy éppen nagyon gyorsan – a politikáját elutasítók összekovácsolására alkalmas eszközzé válik. Vasárnap éjjel úgy látszik, az internetadó ötletével átlépte ezt a határt Orbán Viktor miniszterelnök és vele együtt a Fidesz is.